tegnap beszéltem a pszichológussal, nyugodt voltam már-már rideg, próbáltam tartani a reggel óta tartó higgadtságomat és csak a szüleim tényleg késhegyre menő veszekedésének felelevenítése tudott kibillenteni, de csak annyira, hogy könnybe lábadjon a szemem, de a többi teljesen korrektül zajlott, igaz terapeutám arra a pár apróságra, amit felsoroltam, azt mondta, hogy a terápia szerinte négy évig fog tartani, ha nagyon keményen nyomjuk, akkor talán két év alatt 90 %-osra fel tudjuk majd tuningolni a lelkem...........és akkor majdnem normális leszek, szörnyen hosszú idő és nagyon sok munka lesz, de végül is muszáj, hiszen ha rendbe jövök legalább nem fogok elcseszett gyerekeket nevelni és végül is ez a végcélom
aztán hazajött A és hozott egy pocsék M Kadarkát - az Alexandra szörnyszülöttje - és leültünk beszélgetni, és teljesen jól ment a dolog, A többször kijelentette, hogy mennyire jó, hogy így tudunk beszélni és hogy mennyire jó, hogy ennyi szabadságot adok neki, én végig higgadt és nyugodt voltam, aztán dohányoztunk megcsókolt és majdnem szex is volt, de leállítottam, nem gondoltam, hogy van értelme és racionálisan teljesen igazam is volt csak aztán lefeküdtünk aludni, én a hálószobába, ő a nagyszobába
és nem tudtam elaludni, csak el-el ájultam, majd felriadtam, és jöttek az érzelmek, hogy hogyan fogom elmondani a dolgot a gyerekeknek és akkor majd a kicsi könyörögni fog, mint annak idején a kishúgom? nagyjából annyi idős most, mint a szüleim válásakor a húgi volt.
meg akkor innentől kezdve egyedül leszek, és senki mellé nem tudok odabújni, ha gondjaim lesznek, és akkor hogy mondom meg a családnak a húgaimnak, a barátaimnak, a közös barátainknak
és milyen lesz az életem? ilyen és ehhez hasonló dolgok jöttek, meg persze az emésztő féltékenység, mert A megmutatta a lány képeit a neten, és szép szabályos arca van, napbarnított bőre vékony combjai és fiatalabb is jó pár évvel mint én, és a nyugodtságot elsöpörte a félelem, a fájdalom és a bosszúvágy
végül zokogni kezdtem és bementem A-hoz, és persze miközben megpróbált megnyugtatni kiborult Ő is
azt mondta, hogy fél tőlem és hogy nem érti, ezt a változást
aztán nyugtatásképpen szexeltünk, de képtelen voltam elengedni magam, és hazudtam, hogy jó volt...ő meg kérdezte, hogy akkor a tegnapi beszélgetés meg higgadtság mind hazugság volt-e a részemről, és kimondatlanul ott volt, hogy akkor én most rendszeresen cirkuszolni meg hisztizni fogok-e a jelenlétében, de erre nem tudtam érdemben választ adni...éppen azon pörögtem, hogy megemlítette, hogy a blowjob-om mennyire pocsék, én most se mertem elmondani neki, hogy mennyire nem szeretem a csókját és hogy soha se szerettem
képtelen vagyok őszinte lenni hozzá, félek végleg meggyűlölne
talán jobb is lenne, ha válnánk és négy év múlva, amikor majd készen állok rá elkezdenék egy új kapcsolatot, ha nem lennének a gyerekek biztosan ez lenne a jó megoldás, de így nem tudom...az eszem azt mondja, hogy engedjem el és örüljek neki, hogy vége, hiszen ez a kapcsolat nem volt működőképes, az anya viszont fájdalmasan szűköl bennem és csak bőg, hogy most akkor minden megváltozik
